




Amúgy most beteg vagyok, szóval tegnap sem mentem el suliba. Kicsit rossz, mert ilyenkor fogalmam nincs, hogy mi történik az osztályban. Az osztályból 9 ember pedig még most is Pesten dekkol. Én is akartam menni. De csak azok mehettek, akik valamilyen szakiskolába fognak menni továbbtanulni, mert most van Pesten valami rendezvény, ahol különböző szakmákat mutatnak be. Erről kicsit lecsúsztam. És pár nappal ezelőtt vetődött fel, hogy lehet hogy énis szakiskolába fogok menni. Rajz-suliba ;) Szóval simán mehettem volna énis. -.- De mindeggy. Elég ijesztő viszont, hogy van egy fiú osztálytársam, aki így hetedik év végére "kicsit" bekattant. Szabályosan félünk tőle. Egy hatodikost már meg is fenyegetett (azt mondják, valami késsel ://). Múltkor pedig le akart ugrani a hídról..khmm szóval mindenki nagy ívben kerüli. Igazából sajnálom is kicsit. Jobban mondva nem is őt, hanem a szüleit. Nem hiszem hogy ilyennek nevelték.. Az oszi és a szülei megbeszéltek egy pszichológussal egy időpontot, úgyhogy valószínűleg el fog menni.
*
Ma úgy különösebben nem történt velem semmi. Szinte az egész napot takarítással töltöttem, meg próbáltam egy kis rendet varázsolni a szobámban is. Pakolásztam a könyvespolcon, kiselejteztem pár ősrégi könyvet. És találtam egy 1983-as könyvet. Valami krimi. Beleolvastam a tartalmába, és tök izgalmasnak hangzik : )) Szóval holnap nekikezdek °---°
.Röviden és tömören ennyi voltam mára.
{Nikkk.}
~""Nagyobbat nem is tévedhettem volna. Azt hittem, elég lesz mosolyognom meg bólogatnom, úgy csinálnom, mintha minden rendben lenne. Volt egy tervem. Meg akartam változni, új életet kezdeni, a múlt nélkül, a fájdalom nélkül, valaki igazival. De ez nem olyan ...könnyű. A rossz dolgok veled maradnak. Követnek. Nem tudsz megszökni előlük, bármennyire is szeretnél. Csak azt teheted, hogy felkészülsz a jóra, hogy amikor azmegtalál, megragadod, mert szükséged van rá."